Felsőoktatásba jelentkezők, figyelem: fontos határidőt tolt ki a hivatal Pénzcentrum
Bővebben: Felsőoktatásba jelentkezők, figyelem: fontos határidőt tolt ki a hivatal - Pénzcentrum
2019. november 30., szombat
2019. november 29., péntek
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség javaslatai az ukrán oktatási minisztérium számára - KárpátHír.com
Mobil Pécsi Újság - Helyi híreink - A pályaválasztásban segítettek a Nagy Lajos Gimnáziumban - Pécsi Újság
2019. november 28., csütörtök
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség javaslatai a magyar nyelvű/magyar nyelvi oktatással kapcsolatban Ukrajnában - Kárpátinfo.net
Hatvanezer embert telepítenek ki egy ipari baleset miatt Texasban és éppen hálaadásnap előestéjén - Népszava
2019. november 27., szerda
Balatoni úti felüljáró alternatívája, óvónőhiány, szennyvíziszap, kalandpark – online fogadóórát tartott Fehérvár polgármestere - fmc.hu
2019. november 26., kedd
2019. november 25., hétfő
Novák Katalin: Mától indul a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram
Azon fiatalok jelentkezését várják, akik a világ legjobb egyetemeire szeretnének felvételizni.
Bővebben: Novák Katalin: Mától indul a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram
Bővebben: Novák Katalin: Mától indul a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram
Együtt táncolnak, lakodalmaznak és keresztelnek is – 20 éves az Ördögtérgye Néptáncegyüttes - Maszol - Hírek Erdélyből
2019. november 22., péntek
2019. november 21., csütörtök
2020-ban is meghirdetik az egyetemi előkészítő képzést határon túli magyar diákok számára - Felvidék.ma
2019. november 20., szerda
A HÖOK üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről - Körös Hírcentrum
2019. november 19., kedd
Visszatáncolt a kormány: mégsem kell nyelvvizsga az egyetemre, főiskolára felvételizőknek
A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből kiderül, hogy a döntés már a 2020-ban érettségizőkre, felvételizőkre is vonatkozik.
A most megjelent kormányrendelet a kötelező emelt szintű érettségi vizsgát írja elő bemeneti követelményként azzal, hogy e feltétel teljesítése alól mentesülnek azok a képzések, amelyek esetén a felvételi pontszámot nem az érettségi vizsgák eredményéből, hanem a gyakorlati vizsga eredménye alapján számítják ki. Ide tartoznak többek között a művészet, művészetközvetítés képzési terület szakjai, az edző alapképzési szak, és a művésztanár szakok.
Kiemelt kép: fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Bővebben: Visszatáncolt a kormány: mégsem kell nyelvvizsga az egyetemre, főiskolára felvételizőknek
Az 500 ezer forintra hajtanak, akiknek kell a nyelvvizsga
Alig egy hónap alatt mintegy ezren igényelték a nyelvtanulási kölcsönt – mondta a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója Magyar Péter hétfő reggel az M1 aktuális csatornán (MTI).
A vezérigazgató szerint a kölcsön népszerűsége annak is köszönhető, hogy jelenleg mintegy 93 ezer olyan diák vagy volt tanuló van Magyarországon, akik azért nem kaphatták meg a diplomájukat, mert nincs meg a nyelvvizsgájuk.Az igénylők jellemzően a maximális összeget, vagyis 500 ezer forintot vesznek fel, aminek 1,99 százalék a kamata, de ha sikerül letenni a nyelvvizsgát, akkor a kamatokat elengedik – tette hozzá. A hitelt öt évig lehet törleszteni, de van egy egyéves türelmi időszak.
Magyar Péter elmondta azt is, aki szeretné még a téli szünet előtt megkapni a Diákhitel1 teljes féléves összegét, ami 350 ezer forint, annak november 15-ig kell ezt igényelnie, mivel a kiutalási idő egy hónap.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Bővebben: Az 500 ezer forintra hajtanak, akiknek kell a nyelvvizsga
Negyven százalékkal is visszaeshet a felsőoktatásba felvettek aránya
Több ezren kiszorulnak a felsőoktatásból, és akár 30-40 százalékkal is visszaeshet a felvett hallgatók aránya, ha az oktatási kormányzat nem változtat a jövőre életbe lépő szigorú szabályozáson, amely szerint az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek középfokú komplex nyelvvizsgával kell rendelkezniük – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesült elnöke.
A keddi számban megjelent összeállítás szerint a nyelviskolákban egyelőre nincs roham, pedig az idén a jelentkezők 45 százalékának és a felvett hallgatók csaknem 40 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája.
Az év első nyolc hónapjában csaknem 88 ezren kíséreltek meg nyelvvizsgát szerezni, míg tavaly egész évben 120 500-an, derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Rozgonyi Zoltán megoldási lehetőségként említette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének javaslatát, amely szerint legalább 5-6 évre széthúzva és szakirányonként kellene bevezetni a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsgát.
A hallgatók száma az újonnan életbe lépő szabályok következtében legjobban a pedagógiai és az egészségtudományok területén csökkenhet.
Ha már a diákokkal nem, legalább a valósággal szembe kellene nézni
Pénteken újra az utcára vonulnak diákok, az ellen tiltakoznak, hogy az egyetemre jutáshoz elengedhetetlen lesz a nyelvvizsga. A szervezők azt mondják, készek elmenni a falig.
(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Sóki Tamás)
Bővebben: Negyven százalékkal is visszaeshet a felsőoktatásba felvettek aránya
34 milliárddal emeli a kormány az egészségügyi alapot
Cikkünk folyamatosan frissül…
Bár jó néhány fejlesztést hasznosnak és értékesnek tartunk, tudomásul vesszük, hogy a főváros új vezetésével komoly fejlesztést véghez vinni lehetetlen vagy nagyon nehéz – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy minden törvényi előírást, mint például a költségvetést, be fogják tartani.
A kormány természetesen nem boldog Karácsony Gergely főpolgármester, az új fővárosi közgyűlési többség álláspontját illetően. Gulyás a Liget-projektre célozva úgy fogalmazott, hogy a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházását törölte el a budapesti városvezetés. Hozzátette, hogy minden nem megvalósuló projektet sajnálnak, de a fejlesztéseket közösen kell véghez vinni.
Szerdán döntött a kormány arról, hogy egyelőre mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez.
Gulyás szerint, amikor a kormány ezt a döntést annak idején meghozta, szakmai elvek vezérelték őket. Senkit nem akarnak távol tartani a felsőoktatástól, de a magyar fiatalok nyelvtudása az Európai Unión belül nagyon gyenge – jegyezte meg. Számos szervezet kérte a visszavonást, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete. Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.
Arról is döntöttek, hogy 34 milliárd forinttal megemelik az egészségügyi alapot, ennek következtében kiszélesedhet a terápiás paletta, szélesebb körben válhatnak elérhetővé a daganatos betegségekkel kapcsolatos kezelések, illetve tovább rövidülhet a várólista.
A kormány támogatja Zalaegerszegen a Mindszentyneum múzeum megvalósulását. A Mindszenty József bíboros emlékét őrző múzeum és konferenciaközpont 8 milliárd forintból valósul meg, és még akkor is biztosítják a támogatást, ha a közbeszerzéseken a terveknél magasabb ajánlatok érkeznek be.
„Felmérték egymást a felek" – ez történt zárt ajtók mögött az első Orbán–Karácsony-találkozón
Döntések nem születtek, de elkezdtek kirajzolódni a tárgyalási pozíciók. Mindkét oldalnak vannak adui, de a kasszakulcs Orbánnál van. Az atlétikai vb körül foroghatnak az események.
A közbeszerzési törvény módosítását kezdeményezi a kormány: azt szeretnék, ha élesen elválna az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályozás, illetve a belső pénzek felhasználása. Utóbbinál elegendőnek látják, ha a Közbeszerzési Hatóság állít ki tanúsítványt, ez a kormány reményei szerint felgyorsítja az eljárásokat.
Gulyás kijelentette, hogy Magyarország arra törekszik, hogy minden szövetségesével jó viszonyra törekedjen, így az Európai Unió és a NATO számára fo
Úgy tűnik, mégsem kell majd nyelvvizsga a felvételihez
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
A politikus a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.
Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot
– jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás.
forrás: mti
Bővebben: Úgy tűnik, mégsem kell majd nyelvvizsga a felvételihez
Túltolták a nyelvvizsgához kötött felvételivel
Aáry-Tamás Lajos a felsőoktatási felvételihez 2020-tól kötelező nyelvvizsgát túl szigorúnak tartja. Az InfoRádióban az oktatási jogok biztosa azt mondta, ha ez nem változik, nagyon sok diákot érint hátrányosan, hogy a felvételihez középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell. Ez egyes szakmák és intézmények számára is komoly következménnyel járhat
Számos csoportnál azt látjuk, hogy ez reménytelen.
A pedagógusjelöltek fele nem rendelkezett az elmúlt három-öt évben ilyen kettős feltétellel, a mérnökhallgatóknál ez hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék.
Aáry-Tamás Lajos hozzátette, hogy parlamenti meghallgatásán is szó volt arról, mit tud tenni a törvényhozás, hogy módosítást lehessen elérni a kormányzatnál, mert a szabály tervezett célon is túllő.
Miért kell nyelvvizsga, amikor a diákok 15 éve kötelezően nyelvi érettségi vizsgát tesznek? Nem vagyunk elkésve, de egy-két hónapon belül dűlőre kellene vinni ezt a kérdést.
Az oktatási ombudsman szerint készült több módosítási javaslat, de a döntés várat magára, noha a kormányzatnak már sok helyről jelezték, súlyos gond lehet.
Nagy baj lehet a közoktatásban, ha a pedagógusképzést megfelezik, de az agrárképzés sem maradhat szakember nélkül. A vidéki, kisebb egyetemek is tiltakoznak.
Aáry-Tamás Lajos azt javasolja, a nyelvtudás álljon rendelkezésre, de egy magáncég bizonyítványa helyett a közoktatásból érkező érettségit fogadják el az állami felsőoktatásban.
Néhány hónapja a Magyar Narancs az Oktatási Hivataltól kikért adatai alapján azt írta, ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba és valóban a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb.
Jövőre kötelező a nyelvvizsga: tízezrek bukhatják a felvételit
Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint tavaly 33 nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel. A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.
Mégsem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni a továbbtanuláshoz
Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium már javasolta, csütörtökön pedig be is jelentette a kormány, hogy mégsem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a roma szakkollégiumi hálzat és a nyelvtanárok egyesülete is erre kérte őket.
Gulyás szerint az intézkedés bevezetése komoly nehézségeket okozott volna egyes ágazatokban, például az óvóképzésben és a mezőgazdasági felsőoktatásban. Ugyanakkor most sem volt konszenzus a hat évvel ezelőtti döntés visszavonásáról.
A kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy 2020-tól vezessék be a kötelező nyelvvizsgát, akkor a versenyképességi célok elérésére hivatkoztak.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) örül a mostani döntésnek, mert bár egyetértenek azzal, hogy a fiataloknak beszélniük kell legalább egy idegen nyelvet, „a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét".
A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen különórákra kénytelenek járni, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni. (MTI)
Bővebben: Mégsem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni a továbbtanuláshoz
Többen mennek szakgimnáziumba, mint gimnáziumba
A korábbi évekkel szemben az érettségi mellett szakképesítést is adó szakgimnáziumokba többen felvételiztek, mint a hagyományos gimnáziumokba – írja a Magyar Nemzet. A sima gimnáziumokba 29 ezren, a szakgimnáziumokba több mint 31 ezer diákot vettek fel. A legtöbbjük informatikai területen tanul, a második legnépszerűbb szakmacsoport a közgazdaság, a harmadik helyen pedig a vendéglátási és turisztikai képzések állnak.
Az érettségit nem adó szakközépiskolákban (régi nevén szakmunkásképzőkben) a vendéglátás áll a népszerűségi lista elején, de nagyon sokan tanulnak gépészetet és mezőgazdaságot is – olvasható a napilapban. A legkeresettebb szakmák a szakács, eladó, cukrász és pincér.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
Bővebben: Többen mennek szakgimnáziumba, mint gimnáziumba
Jövőre kötelező a nyelvvizsga: tízezrek bukhatják a felvételit
Egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, például emelt szintű nyelvi érettségi. Eddig csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy a szigorítás miatt hányan eshetnek ki a felsőoktatásból. Most a Magyar Narancs kikérte az Oktatási Hivataltól a frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő egyetemi-főiskolai hallgatókra vonatkozó adatsort.
Kiderült, alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány. Ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, 19187 diák, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba.
A kép területenként jelentős eltéréseket mutat. Míg a felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulók mindössze 35 százalékáról mondható el ez. Igen rosszul áll a sporttudomány is (a felvettek 43 százaléka rendelkezett csak nyelvvizsgával).
De a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb, ahol a felvettek közel felének, 47 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A tanárhiány így is égető, az utánpótlásnak nyilván nem tenne jót, ha a potenciális tanárjelöltek közel fele nem jutna be a felsőoktatásba. Nem lesz aki pótolja majd a nyugdíjba menő pedagógusokat.
Még szembetűnőbb a különbség a budapesti és vidéki intézmények között. A lap szerint az adatsorból úgy tűnik, hogy a Corvinuson, az ELTE-n vagy a BME-n nem fog túlzott megrázkódtatást okozni a kötelező nyelvvizsga bevezetése, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt nyelvvizsgája.
A jelentősebb intézmények közül a 69 százalékos országos átlagnál szinte csak fővárosi egyetemek teljesítettek jobban, vidékről egyedül a Szegedi Tudományegyetem került be, itt a felvettek 70 százaléka tudta igazolni a B2-es nyelvtudást.
Az országos átlagnál rosszabbul álló intézmények között ezzel szemben sorjáznak a vidéki egyetemek és főiskolák, igaz, a Testnevelési Egyetem vagy a Budapesti Metropolitan Egyetem sem lehet túl nyugodt a jövőre élesedő nyelvvizsga-követelmény miatt.
A Magyar Narancs információi szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A végső döntésnél talán azt is megfontolják majd, hogy a vidéki intézmények egy része egyszerűen összeomlana az új rendszerben.
Kiemelt kép: MTVA/Faludi Imre
Bővebben: Jövőre kötelező a nyelvvizsga: tízezrek bukhatják a felvételit
Hamis nyelvvizsgával bukott meg a vb-ezüstérmes Bor Barna
Közokirat-hamisítás miatt állhat bíróság elé a cselgáncsozó Bor Barna, írja a HVG. A világbajnokságon egy, Európa-bajnokságokon három ezüstérmet szerző sportoló a diplomájához hamis nyelvvizsga-bizonyítványt nyújtott be.
Az ügyészség beszámolója szerint Bor a Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben szerezte meg a diplomát, majd ezt követően többször is sikertelenül próbálta letenni a nyelvvizsgát, majd 2017-ben úgy döntött, az interneten szerez egyet.
A hamis papírok szerint angolból középfokú nyelvvizsgát szerzett, és a bizonyítványt 2019-ben adta le az egyetemen, de kiderült a csalás, így az egyetem feljelentést tett.
A HVG úgy tudja, Bor az ügyészségi meghallgatás során elismerte, hogy hamis papírokat adott be. Bár a közokirat-hamisítás a törvény szerint akár hároméves szabadságvesztéssel is büntethető,
az ügyészség csak pénzbüntetés kiszabását javasolta a bíróságnak, az okok között Bor büntetlen előélete és a vallomása is szerepel, valamint az, hogy korábban többször is megpróbálkozott a nyelvvizsga teljesítésével.
A HVG megpróbálta az ügyről megkérdezni a három olimpián is szerepelt Bor Barnát, aki többször is lerázta az újságírókat, egy ízben pedig ingerülten azt felelte, nem érti, miért ilyen fontos ez az ügy. A bírósági ítélet szeptember elején várható.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
Bővebben: Hamis nyelvvizsgával bukott meg a vb-ezüstérmes Bor Barna
A nyelvvizsgát elbukta, a közokirathamisításból viszont már tanult az olimpikon
A HVG-nek még úgy tett, mintha nem is értené a kérdést, a Nemzeti Sportnak viszont már elismerte az Európa- és világbajnoki ezüstérmes dzsúdós, Bor Barna, hogy ő az az olimpikon, aki hamis nyelvvizsgapapírokkal próbált diplomát szerezni a Pécsi Tudományegyetemen. Az ügyészség még júliusban emelt vádat közokirat-hamisítás miatt az akkori közleményében csak olimpikonként megjelölt sportoló ellen.
A HVG már szerdán beazonosította, hogy róla van szó, de ezt a sportoló kérdésükre nem volt hajlandó elismerni. Miután egyszer sikerült elérni, úgy tett, mintha nem tudná, hogy miről van szó, majd két héten át felvenni se volt hajlandó a telefonját. Végül amikor egy másik számról elérték, azt se volt hajlandó elárulni, hogy hogyan szerzett nyelvvizsgát.
A Nemzeti Spotnak viszont végül elismerte, hogy ő a hírekben szereplő olimpikon. "A szóbeli vizsgám megvolt, az írásbeli sajnos nem jött össze, pedig sokszor próbálkoztam vele. Nagyon el voltam keseredve, ezért hoztam egy rossz döntést, amit nem kellett volna" - magyarázta, hogy miért adott be hamis vizsgapapírokat. Ezt amúgy az ügyészségen is beismerte. Az ügyészek erre, valamint arra tekintettel, hogy többször próbálkozott legálisan is a papírok megszerzésével, csak pénzbírságot szabott ki rá.
Bor amúgy úgy érzi, hogy a "hírhajhászás" áldozata. Szerinte sokan "a hírhajhászás érdekében" fogalmaznak úgy, hogy nem lehet példakép. "Pedig sportolóként mindig becsölettel képviseltem az országot [...] azt hiszem sok, ezerszer fontosabb probléma van a világban, amivel foglalkozni lehetne" - nyilatkozta a nyelvvizsgacsaláson ért sportoló, aki azét hozzátette, hogy "sajnálom, hogy így történt, tanultam belőle, ennél többet nem tudok hozzátenni".
Bővebben: A nyelvvizsgát elbukta, a közokirathamisításból viszont már tanult az olimpikon
A pénz nem minden – a jövő egyetemistáival beszélgettünk
A mocskos anyagiakról kérdeztünk felvételizőket a Pont Ott Partin.
Bővebben: A pénz nem minden – a jövő egyetemistáival beszélgettünk
Bővebben: A pénz nem minden – a jövő egyetemistáival beszélgettünk
Ha 2000 előtt nyelvvizsgázott, két kézzel kapaszkodjon a bizonyítványába!
Az 1967 és 2000 között letett több százezer nyelvvizsgáról ma nincs hiteles adatbázis. Ha a vizsgázók elveszítették a papírjukat, Magyarországon ma nincs olyan hivatal, amely hitelt érdemlően igazolni tudná, hogy van nyelvvizsgájuk — írta meg az Index egy olvasójuk története alapján.
Gabriella elveszítette az 1987-ben letett orosz felsőfokú nyelvvizsgájáról kapott bizonyítványát, amire egy új munkahely megpályázásához lett volna szüksége. Nagy meglepetésére azt a hivatalos választ kapta, hogy a 2000 előtt kiállított nyelvvizsga-bizonyítványokról nem tudnak kiadni igazolást, mert erről nincs közhiteles adatbázis.
A 2000 előtt letett nyelvvizsgák továbbra is érvényesek, de csak abban az esetben lehet őket felhasználni, ha valaki fizikailag is rendelkezik velük.
Magyarországon 1967 szeptembere óta van egységes nyelvvizsgáztatás. Az Állami Nyelvvizsga Bizottságot az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai felügyelete alatt Idegennyelvi Továbbképző Központ bázisán hozták létre a Rigó utcában. Hosszú ideig csak itt lehetett nyelvvizsgát tenni, a nyolcvanas évektől már vidéki helyszínek is nyíltak. A letett nyelvvizsgákról természetesen akkoriban is készültek nyilvántartások: papíron. Az aktákat hosszú ideig a Rigó utca pincéjében tárolták, de az Index szerint többször előfordult, hogy a pince beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Bővebben: Ha 2000 előtt nyelvvizsgázott, két kézzel kapaszkodjon a bizonyítványába!
A Világ- és európabajnoki ezüstérmes dzsúdós, Bor Barna bukott le hamis nyelvvizsgával
Egy hónappal a vádemelés után kiderült, ki is az az olimpikon, aki az ügyészség szerint hamis nyelvvizsgával bukott le a nyáron a Pécsi Tudományegyetemen. Az ügyészség korabeli beszámolójában ugyanis még csak olimpikonként emlegette a sportolót, akit most a HVG azonosított: Bor Barna, a világbajnoki és háromszoros európa bajnoki ezüstérmes dzsúdos az, akit közokirat-hamisítással vádolnak, mert hamis nyelvvizsgával próbált diplomát szerezni az egyetemen. Legalábbis azt írják, hogy a birtokukba került információk alapján egyértelmű, hogy Bor az, akit megvádoltak. Információik szerint a 2012-ben Junuor Príma, 2017-ben Tolna megyei Príma-díjjal kitüntetett sportoló ügyészségi meghallgatásán elismerte a bűnösségét.
Az ügyészség erre, illetve büntetlen előéletére és arra való tekintettel, hogy Bor a hamis papír leadása előtt többször is próbálkozott nyelvvizsgával, csak pénzbüntetés kiszabását javasolta a bíróságnak, amely szeptember elején ítéletet is hozhat.
A HVG meg akarta szólaltatni a sportolót, aki elsőre meglepődött a megkeresésen, majd többé nem vette fel a telefont. Amikor két héttel később egy másik számról elérték, megint megpróbálta lerázni az újságírót, mondván most hall először az esetről.
Bővebben: A Világ- és európabajnoki ezüstérmes dzsúdós, Bor Barna bukott le hamis nyelvvizsgával
Ma még le lehet csapni államilag finanszírozott helyekre
Bár a legtöbb megmaradt hely a felsőoktatási intézményekben önköltséges, itt-ott még el lehet csípni államilag finanszírozott képzést is azoknak, akik pótfelvételizni szeretnének.
A Világgazdaság azt írja, hogy a legtöbb államilag támogatott, alapszakos képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdeti, egyebek között katonai logisztika, üzemeltetés, katonai vezető, rendészeti szarka és a víztudományi kar több képzésére. Ezen kívül vannak még helyek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Debreceni Hittudományi Egyetem kántor szakán is.
Lehet válogatni önköltséges szakok között is, így a Kaposvári Egyetemen az óvodapedagógus képzésben egy szemeszterre 140 ezer forinttól kezdődik a tandíj, a Budapesti Metropolitan Egyetemen 205 ezer forintot kell fizetni a turizmus és vendéglátás képzésért. Jóval drágább az általános orvosképzés díja a Semmelweis Egyetemen, 1,3 millió forintba kerül egy félév.
A pótfelvételi határideje augusztus 7-én éjfélkor jár le, a ponthatárokat előreláthatólag augusztus 26-án hirdetik ki.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
Bővebben: Ma még le lehet csapni államilag finanszírozott helyekre
A 2000 előtt született nyelvvizsgákról nem létezik közhiteles adatbázis
Az Index egyik olvasója története felől tárta fel, hogy milyen hiányosság tátong a hazai nyelvvizsga-nyilvántartási rendszerben: aki 1967 és 2000 között szerzett nyelvvizsgát és elveszítette az erről szóló papírjait, az olyan, mintha nem is rendelkezne nyelvvizsgával, ugyanis nincs olyan közhiteles adatbázis, amely alapján másolatot készíthetnének a számára.
A lapnak nyilatkozó Gabriella egy álláshirdetés miatt tervezte leporolni régi, még 1987-ben tett orosz felsőfokújának papírjait, de ezt hiába kereste, valószínűleg a költözések során veszett el. Ezért a Rigó utcai nyelvvizsga központ utódjához, az ELTE Origo Nyelvi Centrumhoz fordult, ahol elmondták neki, hogy a régi nyelvvizsgákról nincs közhiteles adatbázisuk, így nem tudnak segíteni.
Ezután a nyelvvizsgaközpontokat felügyelő Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz (NYAK) fordult, de ott sem tudtak segíteni neki. Mint az Index írja, 2000 óta az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlására kizárólag a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult, de a 2000 előtti bizonyítványokról nem tudnak papírt kiállítani.
Azaz a 2000 előtti bizonyítványok továbbra is érvényesek, de csak akkor, ha valaki fizikailag is rendelkezik velük. Ez több százezer nyelvvizsgát érinthet az országban. Ugyanis a Rigó utcai régi adatbázist tároló pince a lap információi szerint többször is beázott, és ekkor sok irat meg is semmisült.
Mint a lap írja, a helyzetnek így az is egy következménye, hogy aki ma bemutat egy igazinak látszó, de hamisított nyelvvizsga-papírt mondjuk 1990-ből, annak valódiságát sehogy sem lehet megerősíteni.
Gabriella pedig újra vizsgázni fog, mint mondja, a tudása még bőven megvan hozzá, bár így pár hónapot várnia kell a papírokra, illetve 30 ezer forintjába is kerül ez a történet: „de hát így jár, aki nem őrzi rendesen a hivatalos papírjait. Remélem, az érettségit és az egyetemet nem kell majd újból abszolválnom, ha véletlenül elhagyom a biziket, ott már gondban lennék."
Bővebben: A 2000 előtt született nyelvvizsgákról nem létezik közhiteles adatbázis
Kamu nyelvvizsgával akart diplomát szerezni egy olimpikon Pécsen
A Pécsi Járási Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki diplomájának megszerzése érdekében hamis nyelvvizsga bizonyítványt nyújtott be. A férfi, akit az ügyészségi közlemény címében olimpikonként emlegetnek, élsportolóként a Pécsi Tudományegyetemben végzett 2010-ben.
A diplomáját azonban nem tudta átvenni, ugyanis nyelvvizsgával nem rendelkezett.
A férfi többször próbálkozott nyelvvizsgát letenni, de ez nem sikerült neki. 2017-ben elhatározta, hogy hamis nyelvvizsga bizonyítványt csináltat, és hamarosan az interneten felvette a kapcsolatot egy ismeretlen személlyel, majd az adatok megadása után Budapesten átvette a hamis tartalmú nyelvvizsga bizonyítványt, ami szerint angol nyelvből sikeres középfokú vizsgával rendelkezik.
Végül 2019 áprilisában az egyetem tanulmányi osztályán leadta a bizonyítványt, ahol azonban annak ellenőrzése során megállapították, hogy az hamis.
Az elkövető cselekménye közokirat-hamisítás bűntettének a megállapítására alkalmas.
Bővebben: Kamu nyelvvizsgával akart diplomát szerezni egy olimpikon Pécsen
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)